2013. november 20., szerda

Téli jelkép

Soha nem láttam elejétől  végéig a teljes Bambit. Bár tudom alap, mint a Hamupipőke vagy a Hófehérke, de sajnos mégsem. Aztán mikor már könnyebben beszerezhetőek voltak az efféle Disney mesék videókazin, akkor sem vitt rá a sors és az akarat. Rövid bevezetőmmel csupán azt szeretném felvázolni, hogy NEM a mesefilm hatására és az abban kialakított cuki kép miatt egyik kedvenc állatom az őz. Sokkal korábbi éveimben mikor még a meseolvasás és diavetítés volt porondon, lett számomra kedves. Feltehetően sokan emlékeznek az Öreg néne őzikéje c. elbeszélésre. Valahol ott és akkoriban kezdete el piszkálni a fantáziámat, hogy miként és hol él ez az állatfaj. A helyes jelző ami általában eszembe jut róla, hogy kecses, továbbá az hogy szép. Élőben látni a nőstényt (suta) kicsinyeivel (gida) az erdőkben, rosszabb esetben az út szélén mikor szürkületben kimerészkednek több élelem reményében, szinte teljesen megegyeznek rajzolt másukkal. Sok állattal illetve mesefigurával ellenben. Nincs az a szeretni valóvá vagy elragadóvá tevő túlzás, mert nincs szüksége rá. Úgy szép, szeretetreméltó és bűbájos, ahogy meg lett teremtve. Volt szerencsém közelről látni kölyök őzikéket és valóban a kecses mozgásuk, testtartásuk, ahogy fekszenek a maguk alá tűrt lábaikkal… leírhatatlan, nem beszélve gyönyörű és kifejező szemeikről, tekintetükről. Krémbarna szőrzetükön, fehér pettyes motívumaik pedig ékük hibátlan alakjukon. Előkelő, figyelemfelkeltő, filigrán és szép, néha már túlzó önbizalmat sugallva, gyermeki kellemmel ötvözve. Kicsinyei felett tökéletes anyaként tevékenykedve, megőrizve abszolút nőiességét.  Jelleme egyfajta ideálként szolgálhatna a női társadalomnak. Természetesen megemlítendő a faj hímtagja is, a bak. Legelterjedtebb környezet, amiben többnyire jelen van az a sokak által közkedvelt norvég minta. Sokáig nem is igazán értettem miért mosódik már-már egybe az ünnepek közeledtével magával a karácsonnyal,  dekoráció vagy ruhadarabok, kiegészítők egyik jelképeként. A magyarázat azonban egészen egyszerű. Mint ahogy a nevében is benne foglaltatik a norvégok védjegye a szarvas, úgymint nekünk magyaroknak, a kalocsai vagy matyó minta. A többnyire hideg idő miatt országukban, érthető a kötött és egyben meleget biztosító ruhadarabok többsége. Nem túlzok ha kijelentem, tény hogy vannak egészen csúnya és ócska darabok, de maga a mintázat nemzetközileg ismert és általában közkedvelt így az ünnepek küszöbén és a tél megjelenésével az utcákon és otthonunkban egyaránt. Meg ugyebár ott van a mikulás fantazmagória, akinek a szánját rénszarvasok húzzák. Tehát beleültette magát akaratlanul a télbe és karácsony körüli forgatagba, mindennapjainkba. Ötvözve a hópehely motívummal lesz valóban hiteles és abszolút szerethető. Szerencsére ruhaneműk tömkelege közül válogathatunk úgyis mint, pulóver, harisnya, leggings továbbá kiegészítők kesztyű, sapka , sál vagy ékszerek. Otthonunkba beköltözve ágyneműhuzat, adventi koszorú-, vagy karácsonyfadísz, falikép, szalvéta és sok száz más kellék és tartozék formájában. Nehéz mértéket tartani a hozzám hasonlóknak, aki megveszi a legcsicsásabb őzikés hógömbtől kezdve a huszadik norvégmintás zokniját is csak azért mert őz illetve szarvas és ezzel együtt tél bolond. Lényeges azonban hogy ez a kötődés ne okozzon vakságot és ne vigyük túlzásba sem öltözködésben sem lakásunk ékeiként, ugyanis hamar túlzóvá válhat. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése