Csodálatos élet

A számomra igencsak kedves, soron következő film vagy inkább alkotás általam való illusztrálására, minél előbb sort szerettem volna keríteni. Középiskolai gyönyörű éveim kezdetén került prezentálásra a nagyközönség számára a film. Első látásra magával ragadott minden egyes momentuma, értem ezalatt történet, zene, színek, …minden. Az Amelie csodálatos élete című kultikus moziról lévén szó, csak rébuszokban tudok nyilatkozni. Azzal hogy megnézi bárki is ezt a filmet fogja megérteni, az igazából nem is a történet adta jelentőségét, hanem a szépséget, amit nyújt a néző számára. Romantikus vígjátéknak van titulálva, ám Én inkább a művészfilmek világának valahova a szélére helyezném. Kissé töprengésre ösztönző és elgondolkodtató, mégis pehelykönnyű. Története kedves, nem mindennapi, de mégis letisztult, a maga romantikusságával továbbá néhol szellemes cselekményeivel. A bájos Audrey Tautou által megformált Amélie Poulain jelleme különösen megnyerő, rendkívüli és furcsa is egyben. Csendes alaptermészete és maga kis gondolatvilágában-önhibáján kívül-szinte elandalogva élő személyisége teszi abszolút szerethető és pozitív emberré. A fordulat az életében, amire alapszik az eseménysor java, a film mondanivalója, előnyére válik későbbi életére nézve, úgy hogy közben az amúgy is kislányos bája és naivnak tűnő ámde annál fifikásabb lényét, pozitív irányba fordítja minden egyes megélt és vele, illetve körülötte történt dolog. Attól hogy gyermekkorában magára maradt lelkileg, anyja korai és egyben abszurd balesetben bekövetkezett halála játszik nagy szerepet, illetve ennek hatására apja teljes magába zárkózása. Testvér hiányában úgymond teljesen egyedül maradva, hihetetlen és rendkívül élénk képzelő erőre téve szert szórakoztatja magát, múlatja mindennapjait. Így, felnőtté válva elég érdekes személyiség fejlődik belőle. Sokszor szabadon engedve képzeletét, segít másokon, örömét lelve benne úgy, hogy közben saját boldogságáról megfeledkezik. Erre ráeszmélve illetve a sorsnak és karmájának köszönhetően érinti meg a szerelem szele, ami kissé kacifántos úton, de beköszönt az életébe a történet végére. A történet impozáns egészét, az író és a rendező, Jean-Pierre Jeunet és Guillaume Laurant szüleményének és munkájuknak a gyümölcse adja.(A benne elhangzó bölcselkedésekről nem is szólva). Viszont ami igazán teljessé teszi nem csak a történetet, hanem a mozi egészét, az a zene. Yann Tiersen francia zeneszerző, lenyűgöző dallamai, zenéi, egy Párizsi negyed forgatagába, utcájára repítik a nézőt. A mesélő jelenléte, a képi világ, a látvány, a zene illetve az ezek által keltett összes, a lelki kábultság érzetét jelenti, egyfajta lelki drognak titulálnám. Egyik remek magyar színészünknek Helyey Lászlónak köszönhető a narrátor szerep, Ő általa lesz (Nekünk magyaroknak) igazán meseszerű a film,az elejétől a végéig. Mivel korai ifjúságom derekán láttam a filmet először és egymásután, ha jól emlékszem háromszor, rendkívül mélyenszántó gondolatokat kiváltva akkoriban belőlem, nagy hatást gyakorolt gondolkodásomra és személyiségem fejlődésére. Valamint könnyen tudok azonosulni dolgokkal, beleélni magam, azonfelül a főszereplő karakter, hasonló –sokak számára különösnek tűnő-gondolkodása, képzelőereje, maga kis világa csakugyan létezik esetemben is. (Hisz a "bolondok felismerik egymást"- hangzik az Elemi ösztön című filmben is, helyesen). Nehezen leírható érzés, mindenestre az biztos, hogy az egyik legszebb film, amit valaha is láttam és mikor megnézi az ember, a föld felett két méterrel lebegve, más színben látja a világot. 

A táskák táskája

Hermes Birkin bag. Két kedvenc – ám mondanivalójában teljesen különböző – sorozatom nézése során lettem kíváncsi eme kiegészítő mivoltára. Mitől olyan különleges, hogy a Szex és New Yorkban látottak alapján várólistára feliratkozás szükségeltetik ahhoz, hogy magának mondhasson egyet is valaki? Illetve a Szívek szállodája című sorozat Roryja pedig szintén egy Birkin táskával gazdagabban tegye iriggyé és féltékennyé, sok ezer lány és nőtársát. Jane (Mallory) Birkin egy különös találkozást követően mondhatja magát, ezen különleges darab(ok) névadójának. De ki Jane Birkin? 1946-ban született brit származású, ám 1968 óta Franciaországban élő színésznő, énekesnő. Első figyelemre méltó alakítását 1966-ban a Nagyítás című filmben nyújtotta (még Angliában). Majd 1968-ban mikor Franciaországba érkezett – akkor még nem beszélve a nyelvet -  részt vett egy szereplőválogatáson ahol a nyelvi nehézségei ellenére megkapta a női főszerepet. Itt és ekkor ismerkedett meg Serge Gainsbourg-gal, aki pedig mint énekesnőt repítette a slágerlisták élére egy duett formáció női tagjaként. Az akkoriban kibontakozó hippi korszak egyik szexuális szabadságot sugárzó slágerévé vált a lázadó fiatalok körében, ennek köszönhetően pedig sok akkori szocialista és nem szocialista országban nagy port kavarva betiltották a rádiókban való játszását. Ez a siker vezette az 1969-es önálló albumának megjelenéséhez is. Fiatal évei során háromszor ment férjhez, három lánya születve mindegyik házasságából. Karrierje pedig szépen, lassan ívelve felfelé, tette meghatározó egyéniséggé és az akkori divat egyik színfoltjává. Manapság azonban ahogy Ő maga is fogalmazott a táska hírneve túlszárnyalta Őt és sikereit. Az 1981-ben a Hermés akkori vezetője, Jean-Louis Dumasal történt találkozás volt a táska gondolatának megszületése. Egy repülőúton egymás mellett helyet kapó színésznő és Jean-Louis, beszélgetésbe elegyedtek. Jane elpanaszolta, hogy nem talál magának egy olyan praktikus és egyben elegáns, nagyobb méretű, de hétköznap is abszolút hordható táskát amilyen a szíve vágya és igazán neki (és szerinte sok nő társának)tetsző lenne. Sok fiatalkori képén megfigyelhető hogy kosárral megy vásárolni, sétál az utcán vagy csak jár kel, valószínűleg ezt töltötte be az általa elképzeld táskaforma szerepét anno, ez volt az Ő "Birkinje". A tökéletes női táska körülírása megtetszett a későbbi alkotónak, aki 1984-ben megalkotta az első darabot, természetesen az elképzelő személyről elnevezve azt. Tökéletessége valószínűleg abban rejlik, hogy minden egyes darabot kézzel készítenek, illetve varrnak, ezáltal minden egyes darabnak eszmei értéket is kölcsönözve. Méretét és anyagát tekintve sokféle létezik manapság. Készülhet krokodil-, és borjúbőrből vagy hüllők bőréből is. Árát tekintve az, hogy borsos, enyhe kifejezés (2 és 30 millió magyar forintnak megfelelő összeg között), ezt befolyásolja nagysága és az előbb említett alapanyagok valamelyike. A krokodilbőrből készült az egyik legdrágább. A korábban említett várólista pedig annak köszönhető, hogy nem tömeggyártásban varrják, hanem megrendelésre. Ettől válik abszolút egyedivé, jellegzetessé és minden egyes darabja különlegessé, páratlanná, ami az árában is megmutatkozik. Az, hogy a tengerentúlon ekkora népszerűségnek örvend, sajnos odáig vezetett, hogy mind sok minden másból, ebből is megkezdődött a replikák gyártása és árusítása. De az nem ugyanaz csak másolat és hamisítvány, ami szánalmas. A sztároknak könnyebb hozzájutni, rövidebb a várakozási idő, egy tehetős átlagembernek viszont időbe telik, ezen tényt az is alátámasztja hogy a leghosszabb idő amit egy Birkinre vártak 6 év volt. Az hogy egy táska fontos-e ennyire, a megjelenéshez illetve az összkép kialakításához, döntse el mindenki maga. De mint a titulusa is jelzi ez csak egy kiegészítő, ami a saját, meglévő egyéniséget, elvileg értékesebbé (csak szó szerint)teszi, de semmiképp sem teljessé.