A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lány. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 27., vasárnap

"Ki ez a lány?"

11, 12 éves lehettem mikor feltettem a kérdést egy kedves – nem mellesleg, filmek és zenék terén nagy tudású, jó ízlésű – rokonomnak. Szobája polcán volt egy szőke lányról egy dedikált fénykép.  Akkoriban sok lány társammal egyetemben rendszeres olvasója voltam, az akkor már régóta létező egyik legnépszerűbb tini magazinnak, a BRAVO-nak. Volt és még lehet ma is van ebben az újságban egy autogram címeket tartalmazó oldal illetve rovat. Mindig elolvastam milyen hírességektől lehet ilyen formán aláírt képet kérni, de mindig csak játszottam a gondolattal és hogy, vajon tényleg ők írják alá igazából…stb?  Ezért is keltette fel érdeklődésem a fotó, hiszen valóban hitelesnek tűnt. Kérdésemre a válasz valahogy így hangzott: „Nem tudod? Hát ő Drew Barrymore, ő szerepelt kiskorában az E.T.-ben, és azóta sok jó filmben, az egyik kedvenc színésznőm.”  Szinte szerelemmel beszélt róla, és hát férfi családtagról lévén szó, érthető is, hisz lenyűgöző szépségű a színésznő. Persze láttam az E.T.-t korábban, nem is egyszer, de nem tudtam hogy a kettő, egy és ugyanaz. Ezután, nem sokkal később tovább vásárolva a magazint láttam meg legközelebb Tomb Rider szerelésben akkor már rövidebb, vörös hajjal. Valami olyasmi címszóval, hogy lehet, hogy a (anyai ágon) magyar felmenővel is rendelkező színésznő kapja meg a videojátékból készülő film főszerepét. Magyar felmenő? Akkor még nem volt internetem, hogy utána nézhettem volna eme számomra érdekes információnak, ám egyre több filmben tűnt fel és sokat lehetett róla továbbra is olvasni. Ma már azt is tudom, hogy ha már felmenőiről van szó, egész színészgeneráció az övüké.Véleményem szerint nem mindennapi nő. Mind szépségét, mind egyéniségét és eddigi életét tekintve. Napjainkban, közel 40 éves korában igen színes múltat tudhat magáénak. Korai (10 évesen) alkohol és drogproblémákkal,már gyerekszínészként jelentős vagyonnal (saját lakással), 19 évesen férjezetten stb. Nyíltan vállalja biszexuális múltját is és hogy átlagon felüli a száma azoknak a férfiaknak, akikkel ágyba bújt. Soha senkit, nem ezen tények alapján ítélek meg illetve bírálok. Szimpatikus a kisugárzása, imádom a stílusát, nem cicababa, természetes szépség és nem mellesleg hiteles. Nyíltan vállalja és nem szégyelli botlásait. Megszédített őt is a pénz és a csillogás, de legalább mivel korán belecsöppent , tizenévesen túl is volt a nehezén (valljuk be szerencsés végkimenetelűen, sok szakmabeli gyerektársával ellentétben). A pályán tudott maradni, amiben azért valószínű keresztapja (Steven Spilberg) keze is benn van, de elsősorban akarat ereje és tehetsége tette azzá, aki ma valójában. Mint ahogy azt már gyerekként bebizonyította, talpra esett, önálló egyéniség, akinek ha nagyritkán segítségre van szüksége, nem túl büszke segítséget kérni. Merem remélni, hogy mostani férjével és kislányával sínen van az élete. Továbbá azt is, hogy megmarad továbbra is annak a stílusos, bohókás, gyermekded és naturális szépségű egyéniségnek, akivé vált (szinte a nagyérdemű szeme előtt). Ő a ma élő favoritom, de csakis Audrey Hepburn után!











2013. október 11., péntek

Vintage

Kifinomult, egyedi és nosztalgikus. Röviden így jellemezném ezt a már magyarba is átvett és gyakorta használatos kifejezést a vintázst. Körülírása mindannak, ami egykoron újnak számított, napjainkban pedig retro helyett, inkább modernizált retronak titulált jelenség. Vonatkozik bútordarabokra, lakás kiegészítőkre, ruhákra, megjelenés összképre ezen belül öltözködésre, hajviseletre egyaránt. Van valami a régi bútorokba, titokzatosság, elegancia és egyediség. Egyedi, mert régen (körülbelül az 1920-as évektől 60-as évekig) nem tömeggyártásban, lapra kész bútorokat vásároltak az emberek, hanem kézzel készített darabokat. Az eszmei illetve tényleges értéke teszi valóban becsessé, ezen tárgyakat. Nagyszülők padlásán, rejtekhelyein kutatva megannyi porlepte, öreg tárgyra lelhet bárki. De ott vannak a bolha-, vagy ócskapiacok, sok esetben fillérekért rátalálhatunk ilyesfajta kincsekre. Leleményesnek, kitartónak és szemfülesnek kell lenni. Kevés kézügyességgel pedig újszerűvé varázsolható bármi, már ha szeretnénk, hogy korhű legyen. Kiegészítőként is a lakás éke egy-egy ilyen tárgy vagy kiegészítő. Egészen apró dolgokra gondolok, egy vén rádió, bögre, képkereket, bőrönd… bármi. Nagyszerűen lehet ötvözni a mai modern darabokkal, mindenesetre attól, hogy valóban régi és páratlan, válik egyedivé. A nagykereskedésekben kapható tömeg gyártott utánzatok, meg sem közelítik, arról nem is szólva, hogy cseppet sem egyedi. Korábbi bejegyzéseimben többször megfogalmaztam rajongásom a 60-as évek világáért. Nem csak a divatért, mindenért, ami korabeli. Nagyszüleim fotóarchívumának, elbeszéléseinek köszönhetően nyerhettem igen tág bepillantást az Ő fiatalkori világukba, egyrészről innen is a szeretet, és ezért míg élek hálás leszek. Másrészről az akkori filmek, miket (legyen az magyar vagy külföldi) számtalanszor újra és újra nézek, mert imádom. A ma nosztalgikusnak számító hajviselet, öltözködés és sminkdivat egy-egy korhű napjainkban való használata, ötvözése korunk divatjával csakugyan egyedivé és stílusossá teszi viselőjét. A pin up lányok, tökéletes megjelenéssel, falatnyi ruhákban, kivillanó harisnyakötőkben vagy cicivel, de pont ezért titokzatosságukkal hódítottak ez idő tájt. A rockabilly életérzésnek köszönhetően tudott ténylegesen, ezen idejétmúlt stílus mai köntösbe bujtatott illetve az akkori és mai elemeket összefonó nosztalgikus életvitel, korszerű lenni. Mellette pedig a mai legközkedveltebb kifejezésforma a tetoválás lett a modern pin up lányok egyik ismertetőjegye. Persze nem muszáj ahhoz ugyanazt a zenét hallgatni, nézeteket vallani, esetleg tetoválást viselni hogy bárki is igazán szeresse a vintázst, sőt. Ugyanolyan veleszületett tulajdonság az erre való fogékonyság, mint a zenei hallás, valakinek vagy van, vagy egyáltalán nincs. Én ebben a régi-új világban és környezetben érzem igazán magam annak, aki valójában vagyok, annak ellenére, hogy tudom milyen évszámot írunk.



2013. szeptember 14., szombat

Halhatatlan barátság



Meghatározó szerepet tölt be a nők életébe egy másik hasonló gondolkodású és érzésű, megértő barátnő közelsége, léte a mindennapokban. Igazi barát kevés van, vagy mindössze egy. A minőség a meghatározó mintsem a mennyiség. Valamiért, nálunk nőneműeknél, ellentétben a férfiakkal máshogy működik illetve mást takar a barátság fogalma. Az érzékenység az oka úgy gondolom. A női lélek sokkal érzékenyebb és fogékonyabb a barátság méltó kezelésére. Az ellenkező neműek, kevesebb időt szánnak egymásra, lehet hogy meg is bántják néha kissé egymást, mégsem veszik olyan véresen komolyan mint a nők. A kisebb összetűzések, nézeteltérések ellenére kapcsolatuk mit sem változik, addig mi úgy bánunk a barátsággal, mint a legékesebb és egyben legsérülékenyebb tárgyal és egy egészen pici baleset elég, hogy millió darabra hulljon és megsemmisüljön az egész. A folytonos kapcsolattartás, találkozások, ezekből kialakuló beszélgetések, közös programok a fenntartó pillérei, alapjai egy barátságnak. A saját egyéniségünk, személyiségünk abszolút hitelességénél maradva és nem azonosulni a másik egyén gondolkodásmódjával, csupán egyetérteni, vagy ha úgy van ellenszegülni vele. Az őszinteség fontos tulajdonság kell legyen, mindkét fél részéről, hisz árnyéknak ott van a sajátunk, nincs szükség másikra, szavahihető igaz barátra annál inkább. Hűségesnek lenni a másikhoz, nem szorul különösebb magyarázatra, alapvető kapcsolatbeli elvárás és tényezőként kell szerepeljen, ugyanúgy mint a bizalom és a becsületesség. Egyenesnek lenni akkor is, ha azzal esetleg fájdalmat okozunk a barátunknak. Helyénvalóan cselekedni nem csak saját érdekeinket nézve, ha úgy alakul… vagy megkívánja a sors. Elfogadni a másikat az esetleges kellemetlen tulajdonságaival hisz senki sem tökéletes, és ha már egyszer találkoztak ebben az életben és egymásra találtak annak megvolt az oka, valamint pont ezektől az eltérő, néha kényelmetlen jellemvonásoktól vagy szituációktól kivételes egy-egy barátság és összetartás. A gyerekkorban köttetett efféle kapcsolatok, ha megmaradnak felnőtt korban végig kísérve addigi életünket, hatalmas kincs. A később szerzett igaz barát lehet ugyanolyan értékes, de egy kicsit több munka rejlik a másik ember őszinte és hiteles megismerést illetően. Ettől kicsit tovább tarthat, de annál becsesebb kötelék alakul ki. Az ápoláson kívül oda kell tudni figyelni és ki kell tudni zárni a zavaró, nőkre abszolút jellemző tulajdonságokat, melyek megronthatják a baráti viszony egy részét, rosszabb esetben ha nem tudjuk vagy akarjuk megoldani, az egészét. Akár csak a párkapcsolatban, egy jó barátságban is, elkerülendő illetve mellőzendő a harag, a büszkeség, a ragaszkodás és a féltékenység. A buddhizmus ezen tanítását - mint, harag, büszkeség, ragaszkodás és féltékenység - megfogadva az esetleges konfliktusok száma igencsak csekély mértéket ölt. Apró  jelentéktelen perlekedés, civakodás nélkülözhetetlen és kikerülhetetlen,  attól csak hitelesebbé válik az egész mint ahogy az a szerelemben is hagyomány. A keleti kultúrákban a nőies tér szimbóluma lótuszvirág, mely melegséggel tart fenn minden dolgot, szerintem ilyen két lány igaz barátsága is. Az őszinte, valódi barátság soha nem ér véget, és ha kellően gondozzuk, ápoljuk és még tápláljuk is azt, megfakulnia sem szabad. A barátnőknek kedves a másik álma és képesek megváltani a világot, egy pohár ital mellett.