A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fekete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fekete. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 14., kedd

Színtér

Nehéz nem észrevenni annak ellenére, hogy mindenhol és mindenben jelen van, néha mégis fakóbbnak, egymáshoz hasonlónak vagy semmiben sem különbözőnek látjuk, ennek ellenére az egyik legnagyszerűbb dolog, amit egészséges ember érzékelni tud. Mire gondolok?  A színre illetve színekre. Amennyire kitűnő és különböző egyik a másiktól, a sokasága vagy eltúlzása annál inkább teheti silánnyá, akár egy összképet akár egy önmagában álló árnyalatot. Rengetek kutatás, kimutatás, tanulmány és vizsgálat mondja ki illetve támasztja alá a színtan minden egyes momentumát. Tulajdonságai, érzékelése, rendszerezése, típusai. Általában ugyanolyannak látják mégis mindenkinek mást jelent (kivételek ez alól a vakok, színvakok). A legkülönbözőbb érzéseket váltja ki az emberből. Van,  akinek élménye kötődik hozzá, kedvencévé válik vagy éppen megunja de sokszor –főleg minket nőket – boldoggá tesz, mosolyt csal az arcunkra, viseljük egyszóval a részünké válik. Tévedés azt gondolni, hogy a férfiaknak nem olyan fontos mint a nőknek de kevesebb hangot adnak neki illetve azontúl hogy ők is favorizálnak egy-egy színnel számít nekik hogy ne legyen túlzó. Mi nőneműek tisztelet a kivételnek el tudjuk ragadtatni magunkat, ami semmi jóindulattal nem mondható ízlésesnek vagy szépnek. Az univerzumtól kezdve a Földünkön át, minden egyes kontinens és a szárazföldeket összekötő élővilág megannyi színben pompázik. Az emberi faj égtájtól függően és egyre jobban függetlenül, fehér, barna, fekete vagy sárga bőrű. De ott van mindemellett a fejükön lévő haj és a szemek színe. Mindezek után jön csak a többi, a kiegészítők, ruházat, tárgyak melyeket nap mint nap érintünk, használunk és látunk. Rengeteg minden, mégis valamiért mindennek saját jelentőséget tulajdonítva vésődik emlékezetünkbe és reagálunk rájuk. A kevesebb több elv illetve a harmónia fontos alapjai az összképnek, bármiről is lévén szó. A legszebb, legtermészetesebb képi világ, ami a változatosság számtalan képét tárja elénk színek tekintetében az maga természet, növények, állatok, élőlények, képződmények, természeti jelenségek. Innen és ezekből merít ihletet az egész világ. De ott vannak azok a bizonyos általam nagyra tartott régi remekművek a fekete-fehér világból, filmek és képek. Továbbá a könyv is fehér alapon fekete betűkkel fogalmazza meg azon gondolatokat, melyeket az egyén saját maga képzelete tesz színessé. Épp ezért amondó vagyok először is, ami nem túl nagy bölcsesség részemről, de igaz, hogy a színek gazdagabbá „színesebbé” teszik mindennapjainkat,  ám nélkülük sem lenne teljesen silány az életünk csak kopárabb. Kellenek és jó hogy vannak, de kevesebb emberi érték tör tud felszínre jutni az eltúlzott használatával. Jót tesz a szemnek és a léleknek, de nem minden. Sokszor jó fekete-fehérnek lenni egy-egy szín kiegészítésével, hisz egy embert a megnyilvánulásai, gondolatai és beszéde teszi színessé, avagy épp szürke egyéniséggé! A színek izgalmasabbá, ezzel együtt bonyolultabbá teszik a világot, az egyszínűség pedig gyönyörködtet, ha van benne kurázsi.





2013. augusztus 31., szombat

Töprengő sötétség



A szín, ami nélkül nincs élet. Az idők kezdete óta az egész univerzumban a fekete szín dominál, a végtelen űrben beláthatatlan sötétség uralkodik. Ezen a földön az emberi létben és tudatban tévesen a rossz dolgokra asszociálva gondolnak a feketére. A többek között a borúlátó, siralmas, szánalmas, lehangoló, helytelen, szerencsétlen jelzők ismertetőjegye helytelenül. Az elmúlás és halál színe, pedig a sötétben való félelmen kívül semmi rosszat nem lehet rá találni negatív jelzőként. Az is hogy fél valaki a sötétben, egy gyermekkorban hamisan kialakított kép, szülök vagy saját magunk által. A sötétben számtalan jó dolog történik ugyanannyi, mint amennyi rossz is. Kisgyermekkoromban egyik kedvenc szórakozásom volt, hogy ágyneműtartóba, kicsi és szűk sötét zugában a lakásnak pár percre elbújni, ott csak pihenni, gondolkodni, egyedül lenni. Aki hisz Istenben nem hisz a babonákban, innentől a fekete macska mizéria is értelmét veszti számukra és egyáltalán. Míg az emberi fajnál az albínó jegyekkel született egyén fehér külsővel kell hogy éljen, állatok esetében épp ellenkezőleg. A kivételes és ritka fekete élőlények, mint a bárány, hattyú vagy macska azontúl, hogy nem tehetnek a kinézetükről, gyönyörűek és ezen jellegzetesség teszi őket páratlanná, egyedülállóvá.Önmagában alapszín a fehér mellett, egyik sem létezik a másik nélkül igazán, épp ezért vagy ennek ellenére mást jelent. A régi időt felelevenítő képek és mozgóképek két alkotóeleme e két szín, az életben ennél több szín volt mégis ezen (fekete-fehér) valója jelenti a múltat az akkori technika miatt, annak ellenére, hogy a még régebbi korokból színes festmények sokasága adja vissza hűen az akkori világ temérdek szegmensét. Tény hogy nem vidám szín, de csak attól függ, ki és hogyan viseli, milyen körülmények között, milyen kiegészítő elemekkel, érdekesebbé, némiképp harmonikussá, hangsúlyosabbá téve a komplett egészet. A rejtély és misztikum jelzője is, melyek izgalmat és érdeklődést kiváltó érzelmek velejárója, ugyancsak lenyűgözőek. A buta, tudatlan, szűk látókörű emberre azt mondják sötét, a tudat tágulására, kiteljesedésére, felismerésére pedig hogy megvilágosodik. Egy emberélet kevés a teljes megvilágosodáshoz, el lehet érni, de megtartani, abban az állapotban maradni nem sokan képesek ezen a földön, mindig lesznek fekete vagy sötét foltok, pontok, tényezők. Töretlen a szeretetem az olyan kultikus filmekért, mint Addams Family , A Holló vagy Tim Burton (szinte) összese, többek között ezek jelentik meg, azon éjszínű érzelem világot számomra, melyet közvetve érzékeltetnek képi világukkal. Rengeteget számít a néző személye valamint, hogy ki milyen perspektívából közelíti meg azt. Ide sorolhatnám (egyik korábbi írásomban más aspektusból megemlített) Óz a csodák csodáját is, amit számomra sejtelmes ábrázolásban jeleníti meg az alkotó, a díszlet és a képi érzékeltetés elegyeként. Ez is jól tükrözi azt hogy sokszínű életünk és mindennapjaink teszik még különössé ezt a pompás színt. Kedvenc évszakaim az ősz és a tél. Azzal hogy egyre rövidebbek ez időben a nappalok, jobban vágyunk szeretett otthonunkba, hajlékunkba és bensőségesebb meghittebb az egész légkör ebben a pár hónapban az idő és a lét minden területén. A természet gyönyörű színes és naturalisztikus világában egy-egy különleges, rendkívüli fekete élőlény, növény vagy jelenség a legcsodálatosabb dolog túl azon, hogy egyedi. Soha nem változik, önmaga marad és ettől eredeti. A fehérrel és az összes többi színnel ellentétben a feketének nincsen különböző árnyalatai csak fekete van. A legmesésebb látvány a fekete égbolt a fénylő csillagaival. Titokzatos, rejtélyes és kivételes, mint minden ezen a földön és univerzumban, ami fekete. Mindennek és mindenkinek van sötét és világos oldala, melyikből mennyi. A sötét (fekete), izgalmas és őszinte, a világos (fehér) kedves, jóhiszemű és makulátlan, el kell dönteni melyik a meghatározóbb és mindenkinek, a saját egyéniségét hűen tükrözve élni.