Álom

Az egyik legnehezebben megfogalmazható, körülírható és hiteles bizonyítással nem rendelkező, fura dologról vélekedem ebben a bejegyzésben. Ez az általam groteszknek (is) gondolt érzékelés, az álom. Sokan sokféleképpen próbálják magyarázni az álmokat és magát az álmodás tényét. Híres kutatók, pszichológusok és különösebben hozzá nem értők igyekeznek rájönni erre a különös és egyben természetes dologra. Végül is ez az egyik olyan dolog, amit mindenki átél időről időre mégis kissé érthetetlen, amikor felébredünk belőle. Abnormálisnak is érezhető elsőre, ám ha kicsit jobban belegondolunk, az álom az egyetlen olyan lét melyben ugyanúgy vagyunk, mint a valóságban ébren, nem tudjuk, hogy éppen álmodunk. Na, ettől bizarr. Épp úgy, mint éber állapotunkban vannak jó és rossz pillanataink, az álmokban is. Van, hogy rémisztő, máskor pedig nagyon is kellemes vagy éppen jelentéktelen egyszerű esemény, érzékelés. Az álom nyújtotta érzet mértékétől, mélységétől függően meghatározó lehet az adott napunkra, de meglehet, hogy csak ébredés után néhány percig hat a tudatunkra. Ritkán van igazán elgondolkodtató, elménkre nagy ráhatással, illetve a beteljesültség érzésével eltöltő álom. Aki ismeri a Krúdy Gyula féle álmoskönyvet és utána olvas az éppen aktuális álmának, mint Én is, babonásnak érezheti magát, mert más okfejtésére hagyatkozva, kicsit el is hiszi, az ott leírtak igazak, de inkább csak kíváncsiság, részemről legalább is. Volt, ami be is igazolódott anélkül, hogy tudtam volna róla, azóta olvasok utána rendszerint. Mintha két világban élhetnénk, egyben mikor alszunk és egy másikban mikor ébren vagyunk, annyi különbséggel hogy nyitott vagy csukott szemmel tesszük, amit teszünk. Kétértelmű szóról lévén szó, kétfélét jelent, akaratlanul létrejövő és a tudatosan kigondolt, „megálmodott”. Álmodni és álmodozni. Álmodozónak lenni és megélni az óhajainkat és vágyainkat adja az élet értelmét. Vannak nagy álmok melyet, ha elér az ember, képzeli a következőt. Az sem baj ha több van, de a kevesebb és nagyobb az higgyétek el, több. És bár az álmoknak nincsenek korlátai, a józanság jelen kell legyen még egy ilyen mámorító állapotban is, mint a fantáziánk. Legyen az álom bármennyire édes vagy keserű, az hogy a sajátod, nem veheti el senki, és hogy nincs két egyforma, kétségbevonhatatlan. És ami a legfontosabb, ahhoz hogy hamisítatlan, megérdemelt és igazán édes legyen, meg kell érte küzdeni, dolgozni. Írja ezt egy örök álmodozó.

"Az álom szívünk vágya

Ábrándos világ

Álmodj, ha a szíved fájna,

S a bánat elmúlik, meglásd.

Csak bízz, ez a fő, és egy nap

A boldogság majd rád talál.

A szivárvány ragyog az égen,

Higgyél hát a mesékben,

S az álmod egyszer majd valóra váll!"

-Hamupipőke

Csináld magad!

Egy nő ha alap szinten is de jó ha tud például főzni. Lehetőségeihez és tehetségéhez mérten minél többet, minél jobban. Sok minden más egyéb tulajdonsága mellett egy nőre ezért néz fel egy férfi. Persze lehet ez fordítva ,mikor a férfi jobban főz a párjánál... Van, aki varrni tud magának,van aki a saját kis kertjét szépítgeti, valamelyikünk a karrierjét építgeti gondosan de sok nőtársam a gyereknevelésben jeleskedik. A lényeg hogy legalább egy dologban ki tudjunk maximálisan teljesedni. Jó érzés fogjon el tőle és más szemében is elismerést lássak érte. Nevezhetjük hobbinak vagy ha épp kötelesség akkor annak élvezetének. Fontos hogy örömmel töltsön el a tevékenység és többnyire eredményesen. Egy kudarc nem kudarc. Az esetleges balsikert - ami bármikor bármiben előfordulhat - húzóerőként kell megélni. Akármilyen elfoglaltságról legyen szó, jó ha több van de csak annyit szabad vállalni ami nagyobb erőfeszítés nélkül megoldható illetve teljesíthető. Attól függ mennyire jelentőségteljes... legyen az egy finoman vacsora, egy ízlésesen megterített asztal, egy szépen berendezett helység vagy "csak" egy kakaóporral meghintett tejhab a kávé tetején. A pont az i-re amiben örömödet leled és még akár örömet is szerzel. Amiért kapsz a másiktól egy feltöltő, önbizalmat adó szemcsillanást, köszönömöt vagy kézfogást. Minden esetben a saját kezed munkáját, illetve a saját képzeleted szüleményét dicsérje.

(ui.: nekem az egyik ilyen elfoglaltságot az írás jelenti)