Pisze angyal

Előre szeretném leszögezni, hogy nagyon nehéz valakiről úgy írni, véleményt formálni, hogy filmjei és életéről megemlékező interjúkra, beszélgetésekre tud csak hagyatkozni, én ennek ellenére megteszem a saját szemszögemből. A megemlített művészek számtalan színházi szerepének, filmbeli és tévés munkásságának az itt felsoroltak elenyésző ám annál megérintőbb momentumait fejteném ki, mint a kor, ezen belül is a hatvanas évek, minden apró részletéért bolonduló természet.

Évforduló kapcsán esett a választásom, bejegyzésem témájaként a valaha élt egyik legtehetségesebb és általam igen szeretett színésznőre. Ma 29 éve hogy itt hagyta ezt a világot, pályát, szeretteit és akik őt szerették. "Távozása" éveinek a száma velem egykorú. Ő, Ruttkai Éva.  Koromnál fogva munkásságaiból, interjúkból és hallomásokból "ismerhettem" , de ez épp elég volt hogy méltán megkedveljem és elismerésemben részesítsem. Gyerekkori első élményem vele kapcsolatban az Alfa Rómeó és Júlia című filmhez köthető. Minden későbbi ismeretem ezután - sokkal később, mintegy 15 évvel később - bővült vele kapcsolatban és ez igaz az összes többi művészről és művésznőről akikkel a későbbiekben szeretnék foglalkozni. Elsőként - már felnőttként - látott filmje az Egy pikoló világos.

 Az egyébként remek szereposztású filmben el sem tudnék helyette mást képzelni Cséri Juliként. Bájos, szókimondó, magával ragadó szerep és személyiség filmbeli énje. Itt kedveltem meg igazán. Két olyan filmszerepe következett melyekkel hogyha ennyi lett volna élete munkássága én akkor is elismerően és tisztelettel gondolnék rá. A Bözsi és a többiek, egy televíziós minisorozat mely az akkori élet (1967-70) hétköznapjait mutatja be egy háromgyermekes anyuka szemszögéből. Kedves,humoros és való igaz. Könnyed mégis van mondanivalója és mára alap. Bár nem éltem akkoriban de úgy gondolom, hűen tükrözi az akkori mindennapokat képi világában mindenképp, de mondanivalójában és cselekményében is. Mindemellett ráadás az akkori divat, lakberendezés, hajviselet...vagyis a hatvanas évek és hangulata. Az ettől pontosan tíz évvel korábbi alkotás az 1957-es Éjfélkor, melyben egykori férjével, Gábor Miklóssal játszanak főszerepet.

 Részben szintén valós történeten alapszik, egyszerre romantikus és kegyetlenül igaz. Végül a Butaságom története az az alkotás amelyet csak javasolni tudok, ha még netán valaki nem ismerné, mert akár csak a Bözsi és a többiek-re erre is azok a jelzők igazak mint az ott felsoroltak, kiegészítve még egy csipet öniróniával és női gondolatmenettel. Ruttkai Éva élete a színjátszás volt. Két szerelmét is a színpadon ismerte meg. Elsőként későbbi férjét, a sármos Gábor Miklóstmajd tíz évvel házasságkötésük után Latonovits Zoltánt. 

Kivételes és egyben különös szépség volt, nem tökéletes vagy hibátlan, hanem természetes és őszinte, akárcsak egyénisége. Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, Kiváló-, és Érdemes művész címmel kitüntetett színésznő. Mindent elért amit a szakmában el lehet érni és ezt Ő is jól tudta. Nevét, tehetségét és személyét tisztelet övezte halála napjáig és alakításai révén, övezi a mai napig is. Köszönet érte továbbá mély, szívből jövő tisztelet.

Irány az ősz!

Kezdődik. Az évszak mely a gazdag színvilágával, eseményivel, terméseivel illetve azokból készülő ételeivel hű magához. A tény hogy kint esik és a szél is hűvösebben simogat, kelti azt a kellemes érzést melyet a ház, a tea, a kötött ruhák melege adja. A természet színeit ilyenkor szívesen öltjük magunkra, ruhák, kiegészítők és smink formájában. Megbolondítva ezeket még további meleg színekkel, mint a piros vagy a bordó illetve ezek további árnyalatai. A festői táj mely ilyenkor testet ölt, némiképp ellensúlyozzák az évszak kellemetlen momentumait is mint a gyakran hulló eső, hideg szél vagy korai sötétség. Egy kellemes sétából vagy munkából hazaérve marad hát az otthon melege melyet nem pótolhat semmi. Akármennyire szép odakint bent ilyenkor kezdődik - ahogy én nevezem - a kuckós időszak.

A majdani, ezután következő tél csak ráadás! A narancssárga és a barna sugározzák leginkább az őszi hangulatot. Falevelekből melyekből ilyenkor a legtöbbet látni aláhullani és az egyre népszerűbb tökből - ami dekorációként és ételként egyaránt kelendő - a sárga köszönt vissza. A még ennél is melegebb tónusokkal kiegészülve lesz teljes a kép. A piros. Körömlakk formájában a legszebb és leghitelesebb ilyenkor szerintem, mint a csipkebogyó vagy az alma. A csokis sütemények és italok,meleg cipők, félcsizmák és a kötött kiegészítők barnás színben mint a gesztenye.

Esernyő, gumicsizma illetve további smink formájában akár a bordó és a lila, akárcsak az ilyenkor a prés alatt frissen illatozó szőlő melyből aztán jövő ilyenkor jólesően kortyolgathatjuk a nemes bort barátainkkal. A kevésbé barátságosabb színek is mint a szürke vagy a fekete is igazán helytállóak, feldobva az előbb említettek egyikével. Érdemes beszerezni sok jó könyvet hisz ilyenkor gyorsabban "fogyasztja" őket az ember.Takaróból, kötött zokniból, teából, gyertyákból illetve terményekből gyűjtött otthoni díszekből szintén sohasem elég. Mindezek mellet az ilyenkor fellelhető aktuális receptek kipróbálása, ételek és sütemények elkészítése is szinte elengedhetetlen. Sok jót és szépet kívánok az évszak minden apró pillanatához.

Folyt. köv...

2013. július hónapja életem egyik mérföldköve. A valamivel korábban megfogalmazódott gondolat hogy írni fogok, kezdetét vette, Az egy évig tartó folyamat azonban hirtelen megszakadt. Szabadkozhatnék hogy átmeneti kiégés, technikai nehézségek és magánéleti változások összese volt az oka, de nem ilyen egyszerű. Az utóbbi több mint egy év (amíg nem tettem közzé új bejegyzést) önmagam fejlesztésével, olvasással, anyaggyűjtéssel, tapasztalással telt. Mind-mind olyan dolgokkal melyekből erőt és energiát merítettem a méltó folytatáshoz. Írásaimban saját gondolataimat vetettem "papírra", de anno az induláshoz Audrey Hepburn idézetét vettem segítségül blogom jellemzéseként az oldalra látogatóknak, egyfajta ismertetőként.

Az idézet a következő: "Életem legnagyobb eredményének azt tartom, hogy összhangban tudok élni önmagammal, hogy képes vagyok elfogadni magam és a mások hiányosságait. Távolról sem vagyok az az ember, aki szeretnék lenni de beláttam, hogy nem is vagyok olyan nagyon "hibás". 

A témán kissé túllendülve, a továbbiakban szeretnék olyanokat (is) írni melyek hűen tükrözik az oldalam új mottóját:

Stílusod alakítja életmódodat, életmódod az egyéniséged. Legyen az kultúra (könyv, film, zene), szépségápolás, öltözködés, étel vagy hobbi... ez az élet masnikolett módra, úgy hogy a mindenkori jelen szép legyen.  

Légy üdvözölve!