Bódulat a javából

Korábban olvastam valahol, hogy a gyerekek több szagot éreznek, mint a felnőttek. Az idősebbek pedig, már 40%-al kevesebbet. Nem szándékozom belemenni részleteibe illetve kémiájába, mert nem az én reszortom és ez nem is az az oldal. Azért tartottam fontosnak mégis ezzel kezdeni a bejegyzést, mert pár hónapja nem mindennapi élményben volt részem. Egyik munkahelyem, egyik helyiségének – termének – ajtaját kinyitva, bizarr és egyben a legkellemesebb érzés amit valaha is éreztem, kerített hatalmába. Olyan illat csapta meg az orromat, mint gyerekkoromban a nagyszüleimnél a kisszobában volt. Írok róla, de leírhatatlan. Szép lassan bementem leültem és csak lélegeztem mélyeket. Soha, sehol azelőtt nem éreztem hasonlót. Bódulat volt a javából. A rögzült emlékek jellegétől kelthet bennünk pozitív és negatív érzést egy szag vagy illat. Úgy ahogy a fenyő vagy halászlé illatára magam előtt látom az egykori karácsonyokat ez esetben is ott ültem egykori életem helyszínén, a kisszobában. Ahogy teltek a napok és újra meg újra mikor beléptem a terembe, kutatni kezdtem vajon minek a bukéja lehet. Szaglásztam én mindent, de egy jelmezszobáról lévén szó nem volt túl könnyű dolgom. Tele csupa régi és nem túl régi gönccel. Most sem tudom pontosan csak gondolom, hogy az ott egymás tetejére dobált régi plédek, pokrócok nosztalgikus szaga volt. Sok egyéb érzet, legyen szó illatról vagy ízről ébreszt egy emberben olyan rég elfeledett emlékeket melyekre nem is számít. Parfümöt is egyet – Nina Ricci, Nináját – kivéve mindig mást használtam, pontosabban csak teszteltem. Általában két használat után megállapítottam, hogy nem az én illatom. De ugyanez a helyzet minden egyéb testápolási termékkel, de még az öblítővel is. Lehet, hogy illat rigolyában szenvedek. Neked is és nekem is megvan a saját illatunk, melyet egy-egy termékekkel csak megváltoztatunk vagy kellemesebbé teszünk. Szeretem a letisztult, hintőpor – ha úgy tetszik baba – illatot magamon.  De más érezni és éreztetni, egy helyiség, tárgy vagy személy illata, ami nyomot hagy bennünk. Na és a feromonok…  a feromonok nem tudatosan érzékelt szaganyagok az érzékküszöb alatt (forrás: wikipédia). A rokon-, és ellenszenvért valamint a szexuális viselkedésért felelős anyag a szerintem a legkülönösebb anyag melyet sem parfümmel sem más egyéb anyaggal nem befolyásolhatunk, legfeljebb leplezhetjük. Nem csak „illatosító” szerek hatnak ránk ily módon, a frissen vágott fű, a reggeli kávé, egy gőzölgő péksütemény, levendula, egy jóféle dohány füstje vagy egy régi könyv… fel sem lehet sorolni és még mennyi minden.  Próbáljuk úgy alakítani környezetünket és úgy használjunk illatokat, hogy az(ok) egyszer valakinek kellemes emlék lehessen, más nem saját magunknak sok-sok év múlva.